Tizenkettedik fejezet.

Sziasztok:) Meghoztam az új részt, ami nem lett hosszú, tudom, de holnap hozok még egyet kárpótlásért! Remélem tetszeni fog :) 

Jó olvasást. xx 

- Ti merre jártatok? – kérdezte Brad, mikor meglátta, hogy együtt jövünk.
- Mi sehol. Én a tányérokat kerestem. Ő meg nem tudom mit csinált. – válaszoltam neki, bár Zack nem igazán könnyítette meg helyzetünket, ugyanis felröhögve otthagyott.
- Itt is vannak. – raktam le a tányérokat az asztalra.
- Köszi. – válaszolta Augie mosolyogva.
Mivel Zack leült előző helyére, így én is úgy tettem, majd próbáltam figyelmen kívül hagyni Carole rámenőségét. Amivel ugyan Zack nem igazán foglalkozott, de valahol mégsem esett jól, hogy hagyja magát, tekintve, ami bent történt.
- Képzeld el Sammy; - szólt Brad felém. – Ma volt alkalmam beszélni James-szel. –majdnem kiköptem az üdítőt, amit éppen elkezdtem inni. – Érdekes dolgokat mesélt.
- Szerintem ezt ne itt beszéljük meg, ha lehet. – mondtam szúrós szemekkel.
- Oké, csak szóltam, hogy el ne felejtsem.
Hihetetlen egyébként. Miért kell itt, ilyenkor felhozni ilyen dolgokat, amikor elmondhatta volna akkor is, amikor senki nem hallotta. Így sikerült a társaság többségének a figyelmét felkelteni. James meg néha befoghatná a száját. Nála pletykásabb fiút én még nem láttam. Brad nyilván azért mondta ezt, mert vagy nekem, vagy hozzám van köze annak, amit hallott.
- Ki az a James? – kérdezte Carole.
- Brad egyik haverja, nem fontos. – válaszoltam gyorsan, mielőtt még a bátyám tette volna meg.
- Aki tele van hasznos információval. – nézett rám Brad végül felhúzott szemöldökkel.
- Meg nem hasznosokkal is. – mondtam mivel kezdett nagyon kínos lenni a helyzet.
- Meséljétek már el, hogy ki az és mit mondott? Nagyon kíváncsiak vagyunk. – mondta Carole kárörvendő arccal. Most ő engem szeretne produkálni?
- Szerintem ezt neked nem kell tudnod. – válaszolta Zack, mire hálásan rámosolyogtam.
- Mindegy nem is érdekel annyira. Zack tudnál nekem segíteni egy kicsit? – kérdezte Carole.
- Miben? – nézett rá kérdően a fiú, miközben kicsit arrébb ült tőle.
- Kihozni a köretet, mert már anya tuti készen van vele. – válaszolta a székről felhúzva Zack-et.
- Majd Todd segít. – azzal hátba vágta az említetett, aki ránk emelte tekintetét.
- Micsoda? – kérdezte.
- Segíts Carole-nak kihozni valamit. –válaszolta neki Zack.
- De én azt szeretném, ha te segítenél. – kérlelte most már szánalmasan Zack-et.
- Majd én segítek, drágám. – vigyorgott kajánul Todd, mire Carole megforgatta a szemét. De végül csak elfogatta a segítségét.
- Kicsit rád van kattanva. – szólalt meg először Bram.
- Csak úgy ragadnak rá a csajok. – felelte a bátyám rám nézve. Mire hitetlenkedve felröhögtem, majd felállva otthagytam őket.
Kíváncsi vagyok James mit kotyogott már megint össze-vissza.

*



Miután végeztünk a vacsorával mindenki mehetett oda, ahova akart. Bizonyos keretek között nyílván. Mivel Carole addig-addig nyavalygott, míg végül a fiúk úgy döntöttek, hogy ma is elmegyünk abba a bárba, ahol tegnap voltunk.
- Akkor indulhatunk? – kérdezte Todd végig nézve a társaságon.
- És itt hagynád, aki a legjobban akart jönni? – kérdeztem vigyorogva tőle.
- Ja, jól van. El is felejtettem. – legyintett.
- Itt is vagyok. – jelent meg Carole. Nem azért mintha előzőleg nem lett volna kiöltözve, de most mindent és mindenkit felülmúlva jelent meg. Szőke hajához piros rúzst használt, majd az összhatást egy szoknya, bralet összeállítással toldotta meg. Ahhoz képest, hogy mi nem öltöztünk át, ő tett a megjelenésre.
- Jól nézel ki. – felelte Todd, majd összenézett velem.
- Köszi. - mondta Carole és odalépve Zack mellé belekarolt.
Jó estének nézünk elébe. Miközben Brad éppen Bram-mel sztorizgatott valahol hátul, addig én a többiekkel sétáltam előrébb.
- Zack, apa mondta, hogy kérdezzem meg tőled, hogy holnap eljönnél-e velünk egy kis túravezetésre a környéken. – kérdezte meg Carole, miközben fejét a vállára hajtotta egy pillanatra.
Én ekkor megálltam, hogy lemaradjak tőlük. Nem igazán volt kedvem meghallgatni a válaszát, ami nyilvánvalóan egy „igen” lesz. Végül Todd is kiállt és megvárt engem, így ketten folytattuk utunkat.
- Szerintem ez a csaj nem normális. – mutatott Carole felé.
- Nekem is átfutott ez a gondolat az agyamon. – mosolyogtam rá.
- Zack meg a másik hülye. – mondta rájuk nézve.
- Miért?
- Hogy elviseli ezt, és igent mondva elmegy velük holnap. – mondta száját húzva. Ki gondolta volna…
- Én pedig felajánlom, hogy bármit is csinálunk holnap, velünk jöhetsz. – mosolyogtam rá kedvesen, mert eléggé letörtnek tűnt.
- Tényleg? – kérdezte mire bólintottam, majd vállamat átkarolva elkezdett húzni Zack-ék elé. Mikor elmentünk előttük, még hozzátette, hogy aranyos vagyok, és arcát az én arcomhoz nyomta. Zack értetlenül nézett ránk, egy pillanatig attól féltem, hogy behúz egyet Todd-nak, így kezét lefejtve magamról hagytuk ott őket. Talán jogosan merül fel bennem az, hogy Zack csak szórakozik velem, és próbál hülyét csinálni belőlem?